Élményeim a lovas táborról
2016. augusztus 08-10. között rendeztük meg a Nemzeti Lovas Színház lovas táborát Mórahalmon. Papadimitriu Athina a kötőfék készítését tanította meg a gyerekeknek, míg Katrics Tamás – Kassai Lajos lovasíjász tanítványa – íjászkodni, Nagy Balázs kaszkadőr barátom akrobatikus lovaglásra, én magam pedig színész mesterségre és lovon való éneklésre tanítottam őket. 
Rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a Nemzeti Lovas Színház lovas tábort szervezzen, mert itt nagyon közel kerülhetünk azokhoz a fiatalokhoz, akik próbálják ezt a hivatást elsajátítani, hiszen mára már a lovas színház egy szakma lett. Az a legszebb dolog mindebben, hogy ilyenkor mindig rádöbbenek, hogy sokkal több a tehetség a világban és Magyarországon, mint amennyit gondolunk vagy tudunk. Hihetetlen nagy felelősséggel járnak ezek a táborok, hiszen itt mi „bonthatjuk ki” a gyerekekben rejlő képességeket. Mi tudjuk öntözgetni őket, akárcsak a virágokat…hiszen ha bármelyik növényre figyelmet szán az ember, akkor egyszer csak kivirágzik és csodálatosan szép virággá válik. A fiatalok is így tudnak kibontakozni majd, mint felnőtt ember. A tehetségek felfedezése a legfontosabb a táborainkban, ahol kölcsönösen közel kerülünk egymáshoz. Számomra nagyon-nagy élmény volt, hasznos és tartalmas napokat töltöttünk el együtt. A gyerekek elfáradtak, este tábortűz volt, énekeltünk és tulajdonképpen mindenkit picit beavattunk ebbe a csodálatos világba, a Lovas Színház világába.
A tábor 25-30 fővel nagyon családias hangulatú volt. Amire a legbüszkébb vagyok, az az, hogy a kisfiam is ott volt és 10 évesen megcsinálta azt a kaszkadőr trükköt, ami az idősebb kaszkadőröknek is elég nehéz, és ő mégis bevállalta. Elmondhatom, hogy Magyarország legfiatalabb kaszkadőre: Pintér Máté.
