A lelkük addig vágtat

Ha nem tudnánk, hogy teljességgel lehetetlen, akár azt is mondhatnánk, hogy Demjén Ferenc kifejezetten A szabadság vándorai című musical kedvéért írta meg A lelkünk most is vágtat című dalt, amelynek szövege teljes mértékben egybecseng a darabbal. Így azonban leginkább a szerencsés véletlenre, a még szerencsésebb csillagállásra vagy a szemfüles íróra, esetleg dramaturgra foghatjuk, hogy az esetek többségében a kiválasztott zenedarab harmonizált a prózai mondanivalóval. Mindez elősegítette, hogy a Nemzeti Lovas Színház első (de vélhetően egyáltalán nem az utolsó) bajai vendégszereplése átütő sikert arasson szeptember 13-án, pénteken este a Petőfi-szigeti játéktéren – színpadról ugyanis aligha beszélhetünk.

Már az előzetes érdeklődés is óriásinak bizonyult, hiszen minden jegy elkelt a premierre, amelyhez fogható nagyszabású vállalkozás még nem fordult elő a teátrum életében – mondta el a bemutató zárszavainak során Pintér Tibor, a Nemzeti Lovas Színház igazgatója, aki az egyik főszerepet (Hevesi Sándor, a kaszkadőr) is játszotta, a rendezői tisztet pedig ezúttal átengedte Kerényi Miklós Gábornak (Kero).

Baján eddig még nem volt példa lovas színházi előadásra, és bár idén a teátrum tagjai néhány alkalommal már ellátogattak városunkba, ízelítőt nyújtani a megvalósuló előadásból (részesei voltak például a március 15-i városi ünnepségnek és a halászléfőző fesztiválnak is), mindez természetesen nem érhetett fel az egész estés produkció élményével. Ez alkalommal pedig leszögezhetjük: törhetjük ugyan a fejünket azon, mi is a lovas színház lényege, de a végén úgyis ott kötünk ki, hogy fölösleges ezt túlbonyolítani. A lovak ugyanis mindent visznek. Csodaszép, szemet gyönyörködtető és remekül trenírozott paripák, akik (igen, jelen sorok írója pontosan tudja, hogy a magyar nyelvhelyesség érvényben lévő szabályai szerint „amely” vonatkozó névmással kellene utalnia a lovakra, de ezt több okból sem fogja megtenni) vágtatnak, galoppoznak, táncolnak, ha kell, az erőteljes hang és fényeffektusok ellenére is fegyelmezetten teszik a dolgukat, miközben arra is vigyáznak, hogy ne tegyenek kárt a köztük rohanó-táncoló-tébláboló-éneklő-játszó kétlábú kollégákban. Minden előzetes jelzés a lovakkal való közös munkáról és játékról beigazolást nyert: a nemes állatokból sugárzó ősenergia valóban csak úgy áradt a játéktérről, és alig hinnénk, hogy akadt olyan néző, aki ne emelné meg a képzeletbeli kalapját a lovak előtt. Jelenlétük jótékonyan elfedte azokat a hibákat, amelyek kevésbé elkerülhetők olyan darab esetében, amelynek a történetét már eleve létező zeneszámokra írják meg, de valószínűleg senki sem várta, hogy élete legmegrendítőbb történetét itt kapja: kapott helyette mást, jobbat. És bár alapvetően a történet – színház a színházban alapon – arról szól, hogyan születik meg a lovas színház ötlete, mindazok a kisebb drámák, amelyek elvezetnek idáig – testvéri rivalizálás, küzdés az apa szeretetéért, féltékenység, intrikák, gyújtogatás, szülő-gyerek konfliktus, útkeresés, álmok hajszolása stb. – mind ismerősek lehetnek már.

Adott egy testvérpár, Sándor (Pintér Tibor) és Balázs (Szerényi László), akik egy lovas tanyán felnőve már gyermekként mindent megtanulnak a lovakról, apjuk (Sipos Imre) azonban teljesen különböző módon neveli két fiát (kicsit zavaró, hogy erre a kettősségre a néző semmilyen magyarázatot nem kap). Sándor a szigorú nevelés hatására maga is kemény, de sikeres üzletember és profi kaszkadőr lesz, míg a kényeztetett kedvenc Balázsból szelíd, a szegénységben is boldog álmodozó válik. Kettejük konfliktusa vonul végig a darabon, belevonva mindenkit: a gyerekkoruk óta mindkettőjüket szerető, de végül férjül Balázst választó Zsófit (Janza Kata), a mindenki bizalmasa kocsmárost (Frankó Tünde), az apja és nagybátyja között választásra kényszerülő Julit (Pápai Kíra), valamint a barátokat és színművészetis évfolyamtársakat, akik ugyan végtelenül tisztelik a kitűnő lovas szakember és oktató Sándort, de Balázzsal osztoznak álmaiban, terveiben és törekvéseiben. Az újdonságként megalakuló lovas színház a megtestesítője mindannak, amiért egy fiatal csapat küzd, minden nehézségen átlendülve, mert hajtja őket a közös alkotás vágya. A főbb szerepekben feltűnő rutinos művészek (többen közülük meghívott vendégként vettek részt a produkcióban) hangjukkal és karakterformálásukkal ezúttal sem okoztak csalódást, a Nemzeti Lovas Színház tagjai pedig bemutatták, hogyan lehet egyszerre lovagolni és játszani-énekelni: Pápai Kíra és Mohácsi Márk teljesítménye (és énekhangja is) csodálatra méltó, a lovas kaszkadőr jeleneteknél pedig talán még a lélegzet is elakadt néhány pillanatra. Ki kell emelnünk az egyik legfiatalabb szereplőt, Kővári Samut (a gyermek-Balázst), aki zsenge kora ellenére is profikat megszégyenítő magabiztossággal játszik és énekel, Szerényi Lászlóval közös jelenete a darab egyik legmeghatóbb momentuma. Szombath Gergő koreográfus olyan táncokat álmodott meg a darabhoz, amelyek kellőképpen kiemelik a fiatal művészekből áradó lendületet és vitalitást, de a táncosok Balázs gyötrődő lelkének kivetüléseként is remekül teljesítenek – a Bajai Fiatalok Színházának statisztái pedig szinte feltűnésmentesen simultak bele a jelenetekbe, ezzel egy kis külön büszkeséget és belecsempészve a darabba. Dicsérhetjük a látványos színpadképet – az óriási nyereg is számos jelentést hordoz magában –, Demjén Ferenc máig hatásos slágereit, a színészi játékot, a poénokat (ezekben főként Pesák Ádám karaktere járt az élen), de mindezek fele ekkora hatással sem bírnának a lovak jelenléte nélkül. Legyen szó Sándor és Balázs párharcáról, a Trója című darab megvalósításáról vagy Balázs és Klaudia (Ilyés Jenifer) külföldi produkciójáról, a paripák gyakorlatilag ellopják a show-t, mi pedig nézőként egyáltalán nem bánjuk ezt.

A bajai bemutató még egy, mindeddig példa nélküli meglepetést tartogatott: a bajai térség legígéretesebb díjugrató növendékei (tíz ifjú hölgy) abban a megtiszteltetésben részesülhettek, hogy felülhettek a fővárosi teátrum lovaira, és két díszkörrel fejezhették be az estét. Amint Pintér Tibor elmondta: ezzel a gesztussal kívánták szimbolizálni, hogy a magyar lovas társadalom összeér, és „a lelkük addig vágtat”, amíg visszatérhetnek majd Bajára.

Forrás: baja.hu/Sándor Boglárka

Szólj hozzá
Minden elmaradt előadást pótolunk, mutatjuk az új időpontokat!

Kedves Nemzeti Lovas Színház rajongók! Rengeteg háttérmunka és rengeteg egyeztetés után végre véglegesség vált a 2020-as őszi évadunk! Azért fontos ez már most, mert ősszel fogjuk pótolni a veszélyhelyzet miatt elmaradt előadásokat. Nagyon fontos, hogy minden korábban megvásárolt jegyet fel lehet használni az új időpontban! A szabad helyekre pedig megkezdődött az új jegyek értékesítése és […]

Közlemény

Tisztelt közönségünk! A mai napon a koronavírus miatt a kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely alapján határozatlan időre betiltják a színházi előadásokat. A Nemzeti Lovas Színház és a Sziget Színház a kormány döntését elfogadva és figyelembe véve határozatlan időre lemondja valamennyi meghirdetett előadását. Az intézkedések visszavonásig érvényesek. Az elmaradó előadásokkal kapcsolatos információkat (új időpontok, már megvásárolt […]

A ló is lehet az ember legjobb barátja – Szilaj bemutatóra készül a Nemzeti Lovas Színház

A szabadidomítást hívja társként a Nemzeti Lovas Színház a legújabb bemutatójában: a Szilaj című musical májusi premierje az ember és a ló ősi, harmonikus kapcsolatára fókuszál.  Interjú Pintér Tiborral, a társulat igazgatójával. Szólj hozzá

Újabb operettet tört be a Nemzeti Lovas Színház: érkezik a Marica grófnő!

A Nemzeti Lovas Színház 2020. február 22-én és 23-án lóhátról mutatja be a Marica grófnő című operettet. Pintér Tibor a darab jellegzetességeiről beszélt, valamint arról is vallott, miért is áll ez a műfaj olyan közel a társulatukhoz. Szólj hozzá

Blikk: Bámulatos: lángoló hordón ugratott át Pintér Tibor

Túl az ősbemutatón: vastaps volt a jutalma a Nemzeti Lovas Színház társulatának, miután péntek este a bajai Petőfi-szigeten hivatalosan is debütált – írja a blikk.hu. Szólj hozzá

A lelkük addig vágtat

Ha nem tudnánk, hogy teljességgel lehetetlen, akár azt is mondhatnánk, hogy Demjén Ferenc kifejezetten A szabadság vándorai című musical kedvéért írta meg A lelkünk most is vágtat című dalt, amelynek szövege teljes mértékben egybecseng a darabbal. Így azonban leginkább a szerencsés véletlenre, a még szerencsésebb csillagállásra vagy a szemfüles íróra, esetleg dramaturgra foghatjuk, hogy az esetek többségében a kiválasztott zenedarab harmonizált […]

Indul a nagy nyári turnénk, már az őszi/téli előadásainkra is kaphatók a jegyek

Itt a június, itt a nyár – ez pedig azt jelenti, hogy a Nemzeti Lovas Színház – ahogy minden évben, idén is – elindul a nagy nyári turnéjára: körbejárjuk az országot, sőt a határon túl is fellépünk a nagy sikerű produkcióinkkal. Mórahalom, Bikal, Szilvásvárad, Sümeg, Szigetvár – csak néhány helyszín azok közül, amelyeket útba ejtünk […]

A Nemzeti Lovas Színház házhoz viszi a Demjén-musicalt

Élete bemutatójára készül Pintér Tibor azzal, hogy a Nemzeti Lovas Színház színpadra állítja a Szabadság vándorai című musicalt. Szólj hozzá

Szilaj

Fogadj örökbe

Kiválaszthatja a Nemzeti Lovas Színház Ön számára legkedvesebb négylábúját. Ugyan nem viheti haza a kedvencét, az továbbra is a Nemzeti Lovas Színháznál marad, viszont azzal, hogy örökbe fogadta, az erre felajánlott összeggel fé évig támogatja az állat tartását, így hivatalosan is nevelőszülőjévé válik erre az időszakra. Minden örökbefogadónkat szívesen látunk, rendszeresen lehetőséget nyújtunk arra, hogy meglátogassa a kiválasztott lovat a Kincsem Parkban. Közvetlen közelről megnézheti, ahogy foglalkozunk vele, akár az etetésébe is besegíthet, ha kedve lenne hozzá.