Isten éltessen, Tenyánk!
Ma ünnepli születésnapját a Nemzeti Lovas Színház igazgatója, Pintér Tibor. Nekünk, a színészeknek a barátunk, a testvérünk, apánk helyett apánk. Rengeteg emlék és közösen megélt élmény fűz bennünket egymáshoz. Szinte megszámolhatatlan vidéki fellépés, a rengeteg utazás, az ajándékként kapott tengerparti lovaglás vagy a határon túli magyarság előtt való játék öröme – mind-mind vele együtt és az ő segítségével élhettük meg. Hálával, tisztelettel és barátsággal gondolunk rád! Egy fantasztikus, összetartó családnak lehetünk a tagjai, akiknek megmutattad, hogy nincs, de tényleg nincs lehetetlen!
Engedd meg nekünk, hogy mindannyian küldjünk neked egy-egy rövid gondolatot, de előbb a gyermekeid üzennek, mert mégiscsak ők a mindeneid és te is nekik.
Janka ahogy mindig, most is finom lélekkel szól hozzád: „Drága Apa! Egyszer azt mondtad, semmit sem bántál meg az életed során, és ha valamin változtathatnál, nem tennéd. Én is így, ilyen hittel, szeretettel, szabadsággal szeretnék létezi.”
Máté egy közösen eltöltött napra vágyik: „Drága Apa! Nagyon imádlak, büszke vagyok arra, amit elértél. Ha megírtam a felvételit szeretnék veled eltölteni egy szép napot!”
Bencze Sándor, „az Öcsi”, az örök hűséges társ is érzékeny húrokat pengetett: „az én kisfiam is vízöntő, ha csak negyedannyit elér az életben, mint amit Te, barátom, akkor nagyon büszke leszek rá!”
Ilyés Jenifer, a párod sem maradt ki a sorból: „Nagyon jó pedagógus vagy, én mindennap tanulok Tőled valamit!”
Társulatunk vezető színésze, Mohácsi Márk szinte második apjaként tekint rád: „Köszönöm, hogy felépítettél egy álmot, ami mára már az én álmom is!”
Pápai Kíra is a különleges kapcsolatukat emelte ki: A próbán rendező, a színpadon partner, a nyaraláson barát, az álmaink kergetésében igaz társ vagy! Köszönjük!
Papadimitriu Athina a 10 éve tartó folyamatos katarzis élmény köszönte meg.
Deák-Lőrincz Andrea az köszönte meg, hogy ennek a fantasztikus családnak a része lehet, és azt, hogy megmutattad nincs, de tényleg nincs lehetetlen.
Bányavölgyi Donáta azt írta: „Ha az életben falakba ütközöm, csak eszembe jut, hányszor mondtuk a dolgokra, hogy ez nem lehetséges, aztán jött a Tibor és mégis sikerült az elérhetetlen, mert szerinte nincs lehetetlen, és ez így igaz. Vele biztosan nincs”
Ambrus Izabella úgy véli, hogy a lovak iránti szenvedélyét és azt is az igazgatójának köszönheti, hogy rátalált a színház világára, ami teljesen beszippantotta.
A tánckar nevében Bujtor Xénia üzent: „a felnőtt táncosaink és a kis növendékeink is szívvel és lélekkel melletted vagyunk! Minden együtt töltött perc öröm ezzel a társulattal!
Poór Vivien a szorgalmáért néz fel az igazgatónkra: „ahogyan mindennap küzd, azért, hogy a lovai minél jobban menjenek, és ebben minket is motivál.”
Filotás Dávid a bizalmat köszöni, ez segít számára, hogy „beletaláljon a célba”.
És végül Gazdik Dávid gondolatai: „Tisztelem és becsülöm mindazért, amit elért és a mai napig hűen kitart mellette! A társulat a családja, és bármit megtenne értünk.”
Isten éltessen, és álmodjuk még nagyon sokáig együtt az álmodat, a közös álmunkat!
A Nemzeti Lovas Színház színészei és teljes stábja